Rehabilitációs járadékról
1. Ki jogosult a rehabilitációs járadékra?
2.Kinek nem állapítható meg a rehabilitációs járadék?
3.Milyen összegű a rehabilitációs járadék?
4. Mely esetben kell csökkenteni a járadék összegét?
5. A rehabilitációs járadék összege a megállapítását követően emelkedik?
6. Hogyan kell igényelni a rehabilitációs járadékot?
7.Hogyan történik az igény elbírálása?
8.Ha az igényt elutasították, mikor nyújtható be ismét a járadék megállapítása iránti kérelem?
9. Milyen időtartamra állapítható meg a rehabilitációs járadék?
10.Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs járadékban részesülő személynek?
11. Mit tartalmaz a rehabilitációs megállapodás?
12. Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs járadékban részesülő személynek?
13.A rehabilitációs járadékban részesülő személy egészségi állapotának rosszabbodása esetén mely szerv kezdeményez felülvizsgálatot?
14.Mely esetben szűnik meg a rehabilitációs járadékra való jogosultság?
15. A rehabilitációs járadékban részesülő személy jogosult-e az egészségügyi szolgáltatásra?
1. Rehabilitációs járadék: Az Országgyűlés a 2007. június 18-i ülésnapján fogadta el a rehabilitációs járadékról szóló törvényt, amely egyben tartalmazza a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó szabályokat is. A törvény szerint 2008. január 1-jétől a rehabilitációs rendszerben kétfajta ellátást lehet megállapítani. Azoknak az egészségkárosodott személyeknek, akik rehabilitálhatók, és a feltételeknek megfelelnek, új ellátást, a rehabilitációs járadékot állapítják meg. Azok az egészségkárosodott személyek, akik nem rehabilitálhatók, és a szükséges feltételekkel rendelkeznek, rokkantsági nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot.
A Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy
- a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá
-rehabilitálható, és
- az életkora szerint, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte.
2.
Annak, aki
-öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban,
- bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármestere öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,
- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,
- az állami foglalkoztatási szerv által folyósított pénzbeli ellátásban,
- átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban,
- a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.
3.A rehabilitációs járadék összege - a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport ) összegének 120%-ával.
Legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával.
A járadék összegéből nyugdíjjárulékot (tagdíjat) vonnak, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.
4. A rehabilitációs járadék összegét 50%-kal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek 3 egymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
- a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átalagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét,
- de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)összegét.
5. Igen, a járadék összegét évente emelni kell.
6. A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.
7.
Az igény elbírálásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs szakértői szerv a megkereséstől számított 60 napon belül komplex minősítést végez, és szakvéleményt ad
-az egészségkárosodás mértékéről,
- a szakmai munkaképességről,
- a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről , továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról.
8. Az elutasító határozat, illetve a megszüntető végzés jogerő emelkedését követő 12 hónapon beleül csak akkor, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.
9.
A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.
Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.
10.
A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglakoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében
- az állami foglakoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapítást köt, továbbá
- teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat.
11.A rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
- vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá
- a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit;
- az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat, valamint
- a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezési gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
A rehabilitációs járadékban részesülő személynek - a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával - a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül meg kell keresnie az állami foglakoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.
Amennyiben a rehabilitációs megállapodás nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadék megszüntetését.
12. A rehabilitációs járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha
- az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve
- kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve
- a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményéiben egyéb lényeges változás következett be.
13.
A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet a komplex minősítés elvégzése céljából.
Amennyiben a szakértői szerv szakvéleménye szerint a járadékos rehabilitációja nem javasolt, és rendelkezik az egyéb feltétekkel, részére a járadék helyett rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani.
14. Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha
- -a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt,
- -a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte,
- -az ellátás időtartama eltelt,
- -a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
- -kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelemének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszerese nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,
- - a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
- - a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy
- a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéshez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
15. A járadékban részesülő személy járulékfizetés nélkül, szolidaritási alapon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.